X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Mikor költözik gigantikus e-kereskedő Magyarországra? Miért Budapest visz mindent a logisztikában? – Beszélgetés Kemenes Lászlóval, a Prologis hazai ügyvezetőjével

2017. Március 28. Raktár
A Prologis Európában és Magyarországon is kiváló eredményekkel büszkélkedhet, ráadásul hazánkban jelentős spekulatív fejlesztést is megvalósított 2016-ban. Az idei tervekről, Budapestről, vidékről és persze az e-kereskedelemről kérdeztük Kemenes Lászlót, a Prologis magyarországi ügyvezetőjét.

– Az M0-ás körgyűrű a hazai raktárpiac kiemelkedő lokációja. A Prologis is nagyon aktív itt, hiszen építettek egy 21 ezer m2-es spekulatív ipari ingatlant a Prologis Park Budapest-Szigeten, illetve felvásárolták a 31 ezer m2-es M0 Central Business Parkot. Mekkora potenciál van még a körgyűrűben, ha mondjuk m2-ben számoljuk? Egyáltalán milyen profilú cégek jöhetnek szóba, akik igényelnek majd új raktárakat?

– Egyelőre továbbra is úgy látjuk, hogy az M0 mentén már kialakult lokációk a legnagyobb nyertesei az elmúlt kb. 2 évben tapasztalható fellendülésnek a budapesti ipari ingatlanpiacon. A legnagyobb keresletet az M1 és M5 autópályák közötti területek esetében tapasztaljuk (pl. Szigetszentmiklós vagy Gyál). Ezek a lokációk közkedveltek mind a logisztikai, a szállítmányozó, mind pedig a könnyűipari összeszereléssel foglalkozó cégek körében. Az M0 keleti szektora mentén is várhatóak új fejlesztések az elkövetkezendő 2-3 évben, meglátásunk szerint azonban kisebb mértékben, és továbbra is a már említett lokációk maradnak dominánsak. Éves átlagban 50 és 100 ezer négyzetméter közötti új fejlesztés várható a teljes Budapest környéki piacon.

– Vagyis a nagy logisztikai szolgáltatók alapvetően Budapest környékében gondolkodnak, miközben az ún. iparosítás vidéki helyszíneken realizálódik. Milyen körülmények „vennék rá” a Prologist arra, hogy ne csak Budapest mentén és az észak-nyugati határ felé haladva fejlesszen, hanem más országrészek irányába is nyisson?

– A legfőbb oka, hogy a fejlesztéseink Budapest környékén koncentrálódtak, hogy Magyarországon nem alakultak ki stabil „másodlagos” piacok a modern bérraktározásban. Az ország történelméből adódóan Budapest-központú, amely a legfőbb befektetési célponttá tette a várost. A legnagyobb megyeszékhelyek népessége 10%-a a fővárosinak, vagy sok esetben még azt sem éri el. Ebből adódóan alacsony a fogyasztás és az igény a szolgáltatásokra. Ezeknek a helyi piacoknak a mérete nem indokol önálló elosztóközpontokat, hiszen azok – a Budapesttől mért távolságuk alapján is – kiszolgálhatók a fővárosi, de akár régiós központokból. Meglátásunk szerint a vidéki piacokon megvalósuló ipari ingatlanfejlesztéseket továbbra is a nagy ipari beruházások kiszolgálása fogja előre vinni (pl. Audi, Mercedes, Bosch, Lego stb.)

– A hatalmas gyárfejlesztések Magyarországon nem különösebben járultak hozzá a hazai raktár és logisztikai fejlesztésekhez. Ennek mi az oka? Mitől függ, hogy egy termelő vállalat saját szervezeti egységén belül oldja meg a raktározási kapacitásokat, és mikor outsourcingolja azokat?

– Ez nagy mértékben függ az adott tevékenységtől. Egy gyártó vagy termelő tevékenység esetében az ingatlan költsége (legyen az bérlet vagy vétel) alacsonyabb a teljes beruházás arányában, mint egy kizárólag logisztikai operáció esetén. Amennyiben a tevékenység szempontjából nélkülözhetetlen, hogy a raktározás közvetlenül a gyártó vagy termelőüzem mellett legyen, úgy logikus döntés a gyártó egység fejlesztésével egyidejűleg a kiszolgáló raktár megvalósítása is egy helyen. Pláne, amikor az egy olyan vidéki régióban történik, ahol a beruházás és munkahelyteremtés kapcsán támogatás is elérhető. A logisztikai szolgáltatás ettől függetlenül kiszervezhető. A gyárfejlesztések azonban közvetetten hozzájárultak a raktár és logisztikai fejlesztésekhez, hiszen ezeknek a beruházásoknak a beszállítói éppen az említett Budapest környéki, vagy dedikált vidéki raktárakból látják el ügyfeleiket.

– Az e-kereskedelem egyre fontosabb megrendelője a logisztikai ingatlanszektornak Nyugaton és a régió többi országában is. Magyarországon még csak szerényen járul hozzá a raktárkapacitásokat tekintve. Milyen fejlesztési potenciált látnak a hazai e-kereskedelemben rövid- és középtávon?

– Az e-kereskedelem 270 milliárd forintos éves forgalmával a teljes magyar kiskereskedelem 3,6%-át tette ki tavaly. Régiós összehasonlításban Szlovákiában kétszer, Csehországban pedig háromszor nagyobb volt az interneten elköltött összegek aránya, ami rövid távon optimista jövőt prognosztizál a hazai piacon: azt mutatja, hogy van hova növekedni. Ezt a tendenciát támasztja alá például az is, hogy online kereskedelemmel foglalkozó ügyfeleink rövid idő alatt megduplázták bérelt területeik nagyságát. 

Az általában másfél évvel Magyarország előtt járó Csehországban a raktárkapacitás jelentős része már a nyugat-európai piacokra szállító online kereskedőket szolgálja ki. E tekintetben is előnyös helyzetben vagyunk: a magyar piac üzemeltetési költségei sokszor alacsonyabbak, mint a tőlünk nyugatabbra fekvő régiókban. Középtávon nőni fog az interneten rendelt termékek volumene, ami további elosztóközpontokat és átvételi helyeket (pickup point) tesz szükségessé a gyorsabb kiszállítások érdekében.

– Mikor várható egy globális e-kereskedő hazánkba települése? Milyen gazdasági és egyéb feltételeknek kell ahhoz teljesülnie?

– A konkrét időpontot nehéz megmondani, ugyanakkor az e-kereskedelem dinamikus fejlődésével várható, hogy esélyünk lesz valamelyik globális cég új elosztóközpontjának megvalósítására. Úgy látjuk, Magyarország visszakerült a befektetési térképre. Iparági szereplők már érzékelhetik, hogy történtek lépések arra vonatkozóan, hogy egy kiskereskedelemben érdekelt jelentős cég minket válasszon egyik legfontosabb bázisaként a régióban.

Kövesse a realista.hu hírportált a FacebookonInstagramonLinkedinen.

 

Média forrás: realista.hu
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Mikor költözik gigantikus e-kereskedő Magyarországra? Miért Budapest visz mindent a logisztikában? – Beszélgetés Kemenes Lászlóval, a Prologis hazai ügyvezetőjével

A Prologis Európában és Magyarországon is kiváló eredményekkel büszkélkedhet, ráadásul hazánkban jelentős spekulatív fejlesztést is megvalósított 2016-ban. Az idei tervekről, Budapestről, vidékről és persze az e-kereskedelemről kérdeztük Kemenes Lászlót, a Prologis magyarországi ügyvezetőjét.

– Az M0-ás körgyűrű a hazai raktárpiac kiemelkedő lokációja. A Prologis is nagyon aktív itt, hiszen építettek egy 21 ezer m2-es spekulatív ipari ingatlant a Prologis Park Budapest-Szigeten, illetve felvásárolták a 31 ezer m2-es M0 Central Business Parkot. Mekkora potenciál van még a körgyűrűben, ha mondjuk m2-ben számoljuk? Egyáltalán milyen profilú cégek jöhetnek szóba, akik igényelnek majd új raktárakat?

– Egyelőre továbbra is úgy látjuk, hogy az M0 mentén már kialakult lokációk a legnagyobb nyertesei az elmúlt kb. 2 évben tapasztalható fellendülésnek a budapesti ipari ingatlanpiacon. A legnagyobb keresletet az M1 és M5 autópályák közötti területek esetében tapasztaljuk (pl. Szigetszentmiklós vagy Gyál). Ezek a lokációk közkedveltek mind a logisztikai, a szállítmányozó, mind pedig a könnyűipari összeszereléssel foglalkozó cégek körében. Az M0 keleti szektora mentén is várhatóak új fejlesztések az elkövetkezendő 2-3 évben, meglátásunk szerint azonban kisebb mértékben, és továbbra is a már említett lokációk maradnak dominánsak. Éves átlagban 50 és 100 ezer négyzetméter közötti új fejlesztés várható a teljes Budapest környéki piacon.

– Vagyis a nagy logisztikai szolgáltatók alapvetően Budapest környékében gondolkodnak, miközben az ún. iparosítás vidéki helyszíneken realizálódik. Milyen körülmények „vennék rá” a Prologist arra, hogy ne csak Budapest mentén és az észak-nyugati határ felé haladva fejlesszen, hanem más országrészek irányába is nyisson?

– A legfőbb oka, hogy a fejlesztéseink Budapest környékén koncentrálódtak, hogy Magyarországon nem alakultak ki stabil „másodlagos” piacok a modern bérraktározásban. Az ország történelméből adódóan Budapest-központú, amely a legfőbb befektetési célponttá tette a várost. A legnagyobb megyeszékhelyek népessége 10%-a a fővárosinak, vagy sok esetben még azt sem éri el. Ebből adódóan alacsony a fogyasztás és az igény a szolgáltatásokra. Ezeknek a helyi piacoknak a mérete nem indokol önálló elosztóközpontokat, hiszen azok – a Budapesttől mért távolságuk alapján is – kiszolgálhatók a fővárosi, de akár régiós központokból. Meglátásunk szerint a vidéki piacokon megvalósuló ipari ingatlanfejlesztéseket továbbra is a nagy ipari beruházások kiszolgálása fogja előre vinni (pl. Audi, Mercedes, Bosch, Lego stb.)

– A hatalmas gyárfejlesztések Magyarországon nem különösebben járultak hozzá a hazai raktár és logisztikai fejlesztésekhez. Ennek mi az oka? Mitől függ, hogy egy termelő vállalat saját szervezeti egységén belül oldja meg a raktározási kapacitásokat, és mikor outsourcingolja azokat?

– Ez nagy mértékben függ az adott tevékenységtől. Egy gyártó vagy termelő tevékenység esetében az ingatlan költsége (legyen az bérlet vagy vétel) alacsonyabb a teljes beruházás arányában, mint egy kizárólag logisztikai operáció esetén. Amennyiben a tevékenység szempontjából nélkülözhetetlen, hogy a raktározás közvetlenül a gyártó vagy termelőüzem mellett legyen, úgy logikus döntés a gyártó egység fejlesztésével egyidejűleg a kiszolgáló raktár megvalósítása is egy helyen. Pláne, amikor az egy olyan vidéki régióban történik, ahol a beruházás és munkahelyteremtés kapcsán támogatás is elérhető. A logisztikai szolgáltatás ettől függetlenül kiszervezhető. A gyárfejlesztések azonban közvetetten hozzájárultak a raktár és logisztikai fejlesztésekhez, hiszen ezeknek a beruházásoknak a beszállítói éppen az említett Budapest környéki, vagy dedikált vidéki raktárakból látják el ügyfeleiket.

– Az e-kereskedelem egyre fontosabb megrendelője a logisztikai ingatlanszektornak Nyugaton és a régió többi országában is. Magyarországon még csak szerényen járul hozzá a raktárkapacitásokat tekintve. Milyen fejlesztési potenciált látnak a hazai e-kereskedelemben rövid- és középtávon?

– Az e-kereskedelem 270 milliárd forintos éves forgalmával a teljes magyar kiskereskedelem 3,6%-át tette ki tavaly. Régiós összehasonlításban Szlovákiában kétszer, Csehországban pedig háromszor nagyobb volt az interneten elköltött összegek aránya, ami rövid távon optimista jövőt prognosztizál a hazai piacon: azt mutatja, hogy van hova növekedni. Ezt a tendenciát támasztja alá például az is, hogy online kereskedelemmel foglalkozó ügyfeleink rövid idő alatt megduplázták bérelt területeik nagyságát. 

Az általában másfél évvel Magyarország előtt járó Csehországban a raktárkapacitás jelentős része már a nyugat-európai piacokra szállító online kereskedőket szolgálja ki. E tekintetben is előnyös helyzetben vagyunk: a magyar piac üzemeltetési költségei sokszor alacsonyabbak, mint a tőlünk nyugatabbra fekvő régiókban. Középtávon nőni fog az interneten rendelt termékek volumene, ami további elosztóközpontokat és átvételi helyeket (pickup point) tesz szükségessé a gyorsabb kiszállítások érdekében.

– Mikor várható egy globális e-kereskedő hazánkba települése? Milyen gazdasági és egyéb feltételeknek kell ahhoz teljesülnie?

– A konkrét időpontot nehéz megmondani, ugyanakkor az e-kereskedelem dinamikus fejlődésével várható, hogy esélyünk lesz valamelyik globális cég új elosztóközpontjának megvalósítására. Úgy látjuk, Magyarország visszakerült a befektetési térképre. Iparági szereplők már érzékelhetik, hogy történtek lépések arra vonatkozóan, hogy egy kiskereskedelemben érdekelt jelentős cég minket válasszon egyik legfontosabb bázisaként a régióban.

Kövesse a realista.hu hírportált a FacebookonInstagramonLinkedinen.

 

Média forrás: realista.hu

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

Hozzászólások: 0 db

A hosszászólások moderálás után jelennek meg, melynek célja a trágár stílusú, más felhasználókat vallási, etnikai, világnézeti, vagy egyéb szempontból sértő, valamint politikai témájú hozzászólások kiszűrése.

Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá a cikkhez! (kattintásra kinyílik)
iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC