X

Hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel napi hírfigyelőnkre, hogy első kézből értesülhessen a legfontosabb hírekről, eseményekről.

Aki lemarad, az kimarad!

Napi hírfigyelő feliratkozás

Érdekli az ingatlanpiac? Iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, hogy első kézből értesüljön a piac híreiről, eseményeiről. Kérjük töltsön ki minden mezőt a sikeres feliratkozáshoz.

Ön szerint másnak is érdekes lehet ez a cikk?

Töltse ki az űrlapot, és küldje el e-mailben!

Véleményed szerint másnak is érdekes lehet a rendezvény?

Töltsd ki az itt található űrlapot, hogy elküldhesd emailben!

Regisztráció az Arcképcsarnokba

Szerepelni szeretne az ingatlanpiaci Arcképcsarnokban? Küldje el regisztrációs kérelmét az alábbi adatlap kitöltésével. A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Adatmódosítás

Szeretné az itt található adatokat módosítani? Kérjük írjon üzenetet munkatársunknak, aki elvégzi a kért módosításokat.

Kapcsolatfelvétel

Vegye fel a kapcsolatot vele:

Nyaralót vegyenek! - Körkép a balatoni ingatlanokról

2016. Február 17. Lakás
A nyaralóövezetekben érdekesen alakul az ingatlanpiac, a Balaton partján vannak kiemelkedő eredmények, például a balatonfüredi árak a budapesti lakásárakhoz mérhetőek, de vannak jóval alacsonyabb áron elérhető tóparti ingatlanok is. Körkép a tavak partjáról, árakkal, településekkel, és idegenforgalmi trendekkel.

A Balaton-parti településeken is meglódult az ingatlanpiac a 2014-15-ös általános élénkülés közepette. Ugyanakkor a folyamat nem minden hazai üdülőövezetben egyértelmű, az árak alakulása nem mindenütt mutat azonos irányba – példa erre a Velencei-tó térsége, ahol még árcsökkenés is előfordul. Ennek oka, hogy az ingatlanpiaci fellendülés nem párosult a nagyobb tavainknál tartós és egyenletes turisztikai élénküléssel, inkább a hektikusság jellemző mind az ingatlanok, mind a térségben megforduló vendégek esetében.

A statisztikák ellentmondóak a turizmus alakulásáról, különösen a Balaton helyzetét nehéz pontosan felmérni. Végül is, ha az idegenforgalom és az ingatlanpiac együttes hatását nézzük, akkor az utóbbi általános élénkülése hatott inkább a fontosabb üdülőövezeteink lakás-, nyaraló- és családiház-eladásaira. A nyaralók, víkendházak piacán elsősorban a kínálati árak alsó sávja emelkedett. Vagyis a korábbinál bizonyosan többért kínálják az ingatlanokat, a felső sávok emelkedése azonban kisebb mértékű, illetve szórványos lehet. Kivétel persze itt is akad: a legexkluzívabb pontokon nagyobb árugrásokra is felfigyelhetünk.

Partok, szélsőségek

Bármilyen ellentmondóak is a számok a dunántúli tavak környékén, az ingatlan.com adatai alapján emelkedés látható. Ami pedig a Balaton déli partját illeti, itt a legkisebb, 40-59 négyzetméteres ingatlanok esetében az árak áprilisban még 269-306 ezer forint körül mozogtak, viszont 278-319 ezerre emelkedtek októberben. A 60-79 négyzetméteres ingatlanoknál októberben már 255-259 ezer forint között ingadoztak az árak, míg áprilisban még sokkal szélesebb volt a spektrum: 244-283 ezres szélsőértékek fordultak elő.

Viszonylag egyenletes és egyértelműen dráguló a kínálat a 80-99 négyzetméteres ingatlanoknál: áprilisban 238-241, októberben 254-273 ezerért ajánlották vételre négyzetméterüket. A 100-119 négyzetméteres kategóriában hullámzottak legjobban az árak: 244-306 ezer forint között, de ez csak áprilisban volt így, mert októberben 249-289 ezer közé szűkült a sáv.

Összességében a Balaton déli partján az átlagárak áprilisban 238-306 ezer forint között mozogtak, októberben pedig 249-319 ezer között. Vagyis emelkedő tendencia mellett maradt a hetvenezres sávszélesség. Így tehát nem jellemző az „ésszerűsödés” a kínálatra, még mindig túl nagyok az eladók ajánlatai között az értékkülönbségek.

Az ingatlan.com statisztikái szerint a Balaton északi partján az árak 267 és 303 ezer forint között mozogtak áprilisban. A legdrágábbak itt ekkor a 60-79 négyzetméter közötti házak voltak. Októberre az alsó határ mozdult el felfelé: 273 ezerre, a felső határ alig változott, 306 felé kúszott fel az átlagárak tekintetében. Az északi parton októberben a 100-119 négyzetméteres nyaralókért kérték a legtöbbet. Az is látszik, hogy az északi parton kisebb az átlagárak szóródása, közel 40 ezer forint, tehát nem a déli partra jellemző nagy szóródást találjuk errefelé.

Ingatlanpiaci szempontból az északi part egységesebb régiónak tekinthető, ahol a kereslet és a kínálat mintha jobban egymásra kezdene találni, és valódi piaci folyamatok látszanak beindulni. (Ezt igazolják az idegenforgalmi és vendéglátó-ipari statisztikák is.)Kivételek persze akadnak, hiszen az északi parton találjuk a legexkluzívabb üdülőhelyek némelyikét, és így a legkiugróbb ingatlanárakat is - derül ki az ingatlan.com-os adatokból.

A tihanyi nyaralók átlagára például a 60-79 és 80-99 négyzetméteres kategóriában is 729 ezer forint volt az ingatlan.com adatbázisa szerint 2015 áprilisában. (Összesen 12 eset alapján alakultak ki ezek az átlagok.) Balatonfüreden pedig a 80-99 négyzetméteres nyaralóknál 614 ezer forintos átlagárat mutattak ki. Októberben már tényleg elszaladtak a tihanyi nyaralók árai: 750 ezres volt az átlagár a 100-119 négyzetméteres csoportban, míg 840 ezer a 60-79 négyzetméteresben. Füreden viszont mérséklődtek a 60-99 négyzetméteres kategóriákban a nyaralók árai: 424-486 ezer forint közé soroltak vissza.

A déli parton a szélsőségek még nagyobbak, akár egyetlen város esetében is: októberben Siófokon 245 és 332 ezer forint között váltakoztak a négyzetméterárak az ingatlan.com adatbázisa szerint. Ez még némi szűkülést jelent, hiszen áprilisban még tágabb, azaz 233-335 ezer között hullámzottak a kínálati árak. Szántódon áprilisban 210-411 ezer forint között mozogtak a négyzetméterárak, míg októberben itt teljesen szétszakadt a piac: 199-481 ezres átlagárak is előfordultak a különböző kategóriákban. Mindez azt mutatja, hogy óriási a szóródás még egy viszonylag kisebb település esetében is. Alighanem itt a tihanyi révhez, illetve a Balaton partjához való közelség-távolság okozza a rendkívüli eltéréseket.

Pillantás az idegenforgalomra

A Balatonnál zajló ingatlanpiaci folyamatok összefüggenek a turizmus alakulásával is. Ez utóbbinak a változását azonban nagyon nehéz pontosan felmérni. Ha a 2014-2015-ös rövidebb távú folyamatokat nézzük, akkor Somogyban az első félévben eltöltött összes vendégéjszaka száma 444 ezerre csökkent 462 ezerről, míg Veszprém megyében 533 ezerről 546 ezerre nőtt a kereskedelmi szálláshelyeken. A déli part gyengeségét mutatja, hogy Somogyban 2013-2014 során a vendéglátóhelyek száma folyamatosan csökkent: 2806-ról 2780-ra, onnan 2724-re, majd 2674-re (féléves bontású adatok).

Veszprém megyében a folyamat nem ennyire egyértelmű, de ott is a csökkenés dominál: 2013-ban 2769-ről 2726-ra esett vissza a vendéglátóhelyek száma, majd stagnált, és aztán 2014 végére tovább csökkent 2655-re (Fejér megyében is stagnált, illetve kicsit csökkent ez a mutató, ahol a Velencei-tó található.) Mindebben azonban többféle – nem ingatlanpiaci - hatás is közrejátszik: a balatoni vendéglátóhelyeken 2015-ben alig lehetett munkaerőt találni, annyira felgyorsult a szakképzett munkatársak külföldre – elsősorban Ausztriába - áramlása.  Ugyanakkor a vendéglátóhelyeken megindult egy másik folyamat is: az életben maradt (és Budapesthez viszonylag közelebb eső) vállalkozások, illetve egyes borászatokhoz kapcsolódó, jobb helyeken fekvő éttermek egyre hosszabb ideig, akár egész évben is nyitva vannak, meghosszabbítva a balatoni szezont legalább az ősz végéig.

A belföldi turizmus mellett fontos tényező a külföldről hozzánk érkező vendégek száma is. Itt egyértelműbbek és pozitívabbak a tendenciák. A Magyarországra érkező külföldi turisták száma 2012 óta növekszik. A Központi Statisztikai Hivatal által közölt legutolsó adatok a 2015-ös első és második negyedévre vonatkoznak. Az első negyedéveket tekintve a 2012-es 1,89 millió látogatóról 2013-ban 1,98-ra, 2014-ben 2,14-re, 2015-ben pedig 2,5 millióra nőtt a Magyarországra többnapos utazásra érkező külföldiek száma. A második negyedéveket összehasonlítva még drasztikusabb az emelkedés, a 2012-es adat még csak 2,65 milliót mutatott, ez aztán folyamatosan emelkedett a 2015-ös 3,43 millióra.

Vissza a nyaralókhoz

A Velencei-tó partján, a Fejér megyei Gárdonyban az ingatlanok átlagárai nagyjából a 172-243 ezer forint/négyzetméteres értékek között mozogtak 2015 áprilisában. Ám októberre a helyzet változott az ingatlan.com adatbázisa szerint. A nyaralókat és házakat 185-223 ezer forint közötti árakon dobták piacra az eladók, ami az alsó határ emelkedését, a felső határ csökkenését, összességében az ársáv „szűkülését” jelenti. Mindez alighanem kétféle hatásnak köszönhető: egyrészt a piacon reálisabb árak kezdenek kialakulni, a túl magas és a túl alacsony értékek nem bizonyultak tartósnak, miközben a piacon nem is túl nagy a forgalom. Vagyis míg országszerte gyorsultak az ingatlaneladások, Gárdonyban az áruba bocsátott nyaralók és házak összesített száma októberben (áprilishoz képest) csökkent, 374-ről 312 darabra. Ez nem véletlen, hiszen tóparti vagy tavakhoz közeli ingatlanokat tavasszal és nyáron lehet igazán jól értékesíteni Magyarországon.

Összességében tehát továbbra is érzékelhető, hogy az előző évtized végén kibontakozott gazdasági válság hatására az üdülők piaca “befagyott”. Így például a Balatonon több helyen a kínálati árak még mindig túl széles sávban ingadoznak, nem alakultak ki a piaci kereslet és kínálat nyomán stabil árak. Máshol ez a folyamat megindult, összeszűkült a sáv, a négyzetméterárak nagyjából hasonló mezőnyben szóródnak, ami azt jelenti, hogy a kereslet hatására az eladók is egységesebb áron dobják piacra az ingatlanjaikat. Erre a folyamatra volt jó példa Gárdony a Velencei-tó mellett és relatíve egészséges folyamatok indultak meg a Balaton északi partján, ahol a szezon meghosszabbítására is nagyobb az esély a kulturális és gasztroturizmus esetleges további fellendítése révén.

A cikk megjelent az Ingatlan Évkönyv 2015/2016 kiadványban.

Média forrás: realista.hu / Ingatlan évkönyv
A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!

Nyaralót vegyenek! - Körkép a balatoni ingatlanokról

A nyaralóövezetekben érdekesen alakul az ingatlanpiac, a Balaton partján vannak kiemelkedő eredmények, például a balatonfüredi árak a budapesti lakásárakhoz mérhetőek, de vannak jóval alacsonyabb áron elérhető tóparti ingatlanok is. Körkép a tavak partjáról, árakkal, településekkel, és idegenforgalmi trendekkel.

A Balaton-parti településeken is meglódult az ingatlanpiac a 2014-15-ös általános élénkülés közepette. Ugyanakkor a folyamat nem minden hazai üdülőövezetben egyértelmű, az árak alakulása nem mindenütt mutat azonos irányba – példa erre a Velencei-tó térsége, ahol még árcsökkenés is előfordul. Ennek oka, hogy az ingatlanpiaci fellendülés nem párosult a nagyobb tavainknál tartós és egyenletes turisztikai élénküléssel, inkább a hektikusság jellemző mind az ingatlanok, mind a térségben megforduló vendégek esetében.

A statisztikák ellentmondóak a turizmus alakulásáról, különösen a Balaton helyzetét nehéz pontosan felmérni. Végül is, ha az idegenforgalom és az ingatlanpiac együttes hatását nézzük, akkor az utóbbi általános élénkülése hatott inkább a fontosabb üdülőövezeteink lakás-, nyaraló- és családiház-eladásaira. A nyaralók, víkendházak piacán elsősorban a kínálati árak alsó sávja emelkedett. Vagyis a korábbinál bizonyosan többért kínálják az ingatlanokat, a felső sávok emelkedése azonban kisebb mértékű, illetve szórványos lehet. Kivétel persze itt is akad: a legexkluzívabb pontokon nagyobb árugrásokra is felfigyelhetünk.

Partok, szélsőségek

Bármilyen ellentmondóak is a számok a dunántúli tavak környékén, az ingatlan.com adatai alapján emelkedés látható. Ami pedig a Balaton déli partját illeti, itt a legkisebb, 40-59 négyzetméteres ingatlanok esetében az árak áprilisban még 269-306 ezer forint körül mozogtak, viszont 278-319 ezerre emelkedtek októberben. A 60-79 négyzetméteres ingatlanoknál októberben már 255-259 ezer forint között ingadoztak az árak, míg áprilisban még sokkal szélesebb volt a spektrum: 244-283 ezres szélsőértékek fordultak elő.

Viszonylag egyenletes és egyértelműen dráguló a kínálat a 80-99 négyzetméteres ingatlanoknál: áprilisban 238-241, októberben 254-273 ezerért ajánlották vételre négyzetméterüket. A 100-119 négyzetméteres kategóriában hullámzottak legjobban az árak: 244-306 ezer forint között, de ez csak áprilisban volt így, mert októberben 249-289 ezer közé szűkült a sáv.

Összességében a Balaton déli partján az átlagárak áprilisban 238-306 ezer forint között mozogtak, októberben pedig 249-319 ezer között. Vagyis emelkedő tendencia mellett maradt a hetvenezres sávszélesség. Így tehát nem jellemző az „ésszerűsödés” a kínálatra, még mindig túl nagyok az eladók ajánlatai között az értékkülönbségek.

Az ingatlan.com statisztikái szerint a Balaton északi partján az árak 267 és 303 ezer forint között mozogtak áprilisban. A legdrágábbak itt ekkor a 60-79 négyzetméter közötti házak voltak. Októberre az alsó határ mozdult el felfelé: 273 ezerre, a felső határ alig változott, 306 felé kúszott fel az átlagárak tekintetében. Az északi parton októberben a 100-119 négyzetméteres nyaralókért kérték a legtöbbet. Az is látszik, hogy az északi parton kisebb az átlagárak szóródása, közel 40 ezer forint, tehát nem a déli partra jellemző nagy szóródást találjuk errefelé.

Ingatlanpiaci szempontból az északi part egységesebb régiónak tekinthető, ahol a kereslet és a kínálat mintha jobban egymásra kezdene találni, és valódi piaci folyamatok látszanak beindulni. (Ezt igazolják az idegenforgalmi és vendéglátó-ipari statisztikák is.)Kivételek persze akadnak, hiszen az északi parton találjuk a legexkluzívabb üdülőhelyek némelyikét, és így a legkiugróbb ingatlanárakat is - derül ki az ingatlan.com-os adatokból.

A tihanyi nyaralók átlagára például a 60-79 és 80-99 négyzetméteres kategóriában is 729 ezer forint volt az ingatlan.com adatbázisa szerint 2015 áprilisában. (Összesen 12 eset alapján alakultak ki ezek az átlagok.) Balatonfüreden pedig a 80-99 négyzetméteres nyaralóknál 614 ezer forintos átlagárat mutattak ki. Októberben már tényleg elszaladtak a tihanyi nyaralók árai: 750 ezres volt az átlagár a 100-119 négyzetméteres csoportban, míg 840 ezer a 60-79 négyzetméteresben. Füreden viszont mérséklődtek a 60-99 négyzetméteres kategóriákban a nyaralók árai: 424-486 ezer forint közé soroltak vissza.

A déli parton a szélsőségek még nagyobbak, akár egyetlen város esetében is: októberben Siófokon 245 és 332 ezer forint között váltakoztak a négyzetméterárak az ingatlan.com adatbázisa szerint. Ez még némi szűkülést jelent, hiszen áprilisban még tágabb, azaz 233-335 ezer között hullámzottak a kínálati árak. Szántódon áprilisban 210-411 ezer forint között mozogtak a négyzetméterárak, míg októberben itt teljesen szétszakadt a piac: 199-481 ezres átlagárak is előfordultak a különböző kategóriákban. Mindez azt mutatja, hogy óriási a szóródás még egy viszonylag kisebb település esetében is. Alighanem itt a tihanyi révhez, illetve a Balaton partjához való közelség-távolság okozza a rendkívüli eltéréseket.

Pillantás az idegenforgalomra

A Balatonnál zajló ingatlanpiaci folyamatok összefüggenek a turizmus alakulásával is. Ez utóbbinak a változását azonban nagyon nehéz pontosan felmérni. Ha a 2014-2015-ös rövidebb távú folyamatokat nézzük, akkor Somogyban az első félévben eltöltött összes vendégéjszaka száma 444 ezerre csökkent 462 ezerről, míg Veszprém megyében 533 ezerről 546 ezerre nőtt a kereskedelmi szálláshelyeken. A déli part gyengeségét mutatja, hogy Somogyban 2013-2014 során a vendéglátóhelyek száma folyamatosan csökkent: 2806-ról 2780-ra, onnan 2724-re, majd 2674-re (féléves bontású adatok).

Veszprém megyében a folyamat nem ennyire egyértelmű, de ott is a csökkenés dominál: 2013-ban 2769-ről 2726-ra esett vissza a vendéglátóhelyek száma, majd stagnált, és aztán 2014 végére tovább csökkent 2655-re (Fejér megyében is stagnált, illetve kicsit csökkent ez a mutató, ahol a Velencei-tó található.) Mindebben azonban többféle – nem ingatlanpiaci - hatás is közrejátszik: a balatoni vendéglátóhelyeken 2015-ben alig lehetett munkaerőt találni, annyira felgyorsult a szakképzett munkatársak külföldre – elsősorban Ausztriába - áramlása.  Ugyanakkor a vendéglátóhelyeken megindult egy másik folyamat is: az életben maradt (és Budapesthez viszonylag közelebb eső) vállalkozások, illetve egyes borászatokhoz kapcsolódó, jobb helyeken fekvő éttermek egyre hosszabb ideig, akár egész évben is nyitva vannak, meghosszabbítva a balatoni szezont legalább az ősz végéig.

A belföldi turizmus mellett fontos tényező a külföldről hozzánk érkező vendégek száma is. Itt egyértelműbbek és pozitívabbak a tendenciák. A Magyarországra érkező külföldi turisták száma 2012 óta növekszik. A Központi Statisztikai Hivatal által közölt legutolsó adatok a 2015-ös első és második negyedévre vonatkoznak. Az első negyedéveket tekintve a 2012-es 1,89 millió látogatóról 2013-ban 1,98-ra, 2014-ben 2,14-re, 2015-ben pedig 2,5 millióra nőtt a Magyarországra többnapos utazásra érkező külföldiek száma. A második negyedéveket összehasonlítva még drasztikusabb az emelkedés, a 2012-es adat még csak 2,65 milliót mutatott, ez aztán folyamatosan emelkedett a 2015-ös 3,43 millióra.

Vissza a nyaralókhoz

A Velencei-tó partján, a Fejér megyei Gárdonyban az ingatlanok átlagárai nagyjából a 172-243 ezer forint/négyzetméteres értékek között mozogtak 2015 áprilisában. Ám októberre a helyzet változott az ingatlan.com adatbázisa szerint. A nyaralókat és házakat 185-223 ezer forint közötti árakon dobták piacra az eladók, ami az alsó határ emelkedését, a felső határ csökkenését, összességében az ársáv „szűkülését” jelenti. Mindez alighanem kétféle hatásnak köszönhető: egyrészt a piacon reálisabb árak kezdenek kialakulni, a túl magas és a túl alacsony értékek nem bizonyultak tartósnak, miközben a piacon nem is túl nagy a forgalom. Vagyis míg országszerte gyorsultak az ingatlaneladások, Gárdonyban az áruba bocsátott nyaralók és házak összesített száma októberben (áprilishoz képest) csökkent, 374-ről 312 darabra. Ez nem véletlen, hiszen tóparti vagy tavakhoz közeli ingatlanokat tavasszal és nyáron lehet igazán jól értékesíteni Magyarországon.

Összességében tehát továbbra is érzékelhető, hogy az előző évtized végén kibontakozott gazdasági válság hatására az üdülők piaca “befagyott”. Így például a Balatonon több helyen a kínálati árak még mindig túl széles sávban ingadoznak, nem alakultak ki a piaci kereslet és kínálat nyomán stabil árak. Máshol ez a folyamat megindult, összeszűkült a sáv, a négyzetméterárak nagyjából hasonló mezőnyben szóródnak, ami azt jelenti, hogy a kereslet hatására az eladók is egységesebb áron dobják piacra az ingatlanjaikat. Erre a folyamatra volt jó példa Gárdony a Velencei-tó mellett és relatíve egészséges folyamatok indultak meg a Balaton északi partján, ahol a szezon meghosszabbítására is nagyobb az esély a kulturális és gasztroturizmus esetleges további fellendítése révén.

A cikk megjelent az Ingatlan Évkönyv 2015/2016 kiadványban.

Média forrás: realista.hu / Ingatlan évkönyv

Tetszett a cikk? Itt megoszthatja!

Hozzászólások: 0 db

A hosszászólások moderálás után jelennek meg, melynek célja a trágár stílusú, más felhasználókat vallási, etnikai, világnézeti, vagy egyéb szempontból sértő, valamint politikai témájú hozzászólások kiszűrése.

Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első!

Szóljon hozzá a cikkhez! (kattintásra kinyílik)
iroda.hu V. Díjátadó Gála Irodablog.hu - Munka. Stílus. Design. theBAR by iroda.hu Ingatlan évkönyv 2014-2015

PARTNEREINK

MBSZ IMEDIA - Médiafigyelő Médiafigyelés MTI Brand Trend HuGBC