A digitalizáció hatásai a magyar munkaerőre, kiskereskedelemre és gazdaságra

Innováció 2018-08-14

A Magyar Fejlesztési Bank Periszkóp c. havi gazdasági jelentés egyik kiadványában a digitalizáció hatásait foglalták össze, hiszen a technológia már az élet minden területén jelen van. Mindenesetre digitális versenyképességben van még hová előrelépnünk.

Napjainkban az egész világra kiható globális trendek ala­kítják, formálják a gazdaságot. A McKinsey Global Institute elemzői 2016-ban négy megatrendet definiáltak: a globális integráció felgyorsulása, a fejlődő országok ipa­rosodása és urbanizációja, a népesség elöregedése, vala­mint az információs és kommunikációs technológia fej­lődése – ez utóbbi folyamatot szokás a negyedik ipari for­radalomnak is nevezni. A XXI. században lezajló globális integráció révén az újfajta digitális technológiák elterjedé­se korábban nem tapasztalt ütemben és mértékben hat mind a fogyasztókra, mind a termelőkre.

A digitalizáció során a vállalatok átalakítják üzleti modell­jüket: a termelési, beszállítói, értékesítési, valamint a cégen belüli összekapcsoltságon és az automa­tizáltságon keresztül gyorsabb, ol­csóbb és pontosabb kommunikáci­ót és munkát eredményez, ami nö­veli a termelés és a munka termelé­kenységét.

Ezek az innovációk átalakítják a mun­kahelyeket is. A rutinfeladatok vég­zésére épülő munkahelyek aránya je­lentősen lecsökkent az egész világon az elmúlt évtizedben. Egyes tanulmá­nyok szerint (pl. McKinsey) a napja­inkban elérhető digitális technológiák adaptálásával az aktuális munkatevé­kenységek 45%-át lehetne automati­zálni. Ezzel párhuzamosan az innova­tív technológiák bevezetésével meg­jelenik a kereslet az azokat használni, továbbfejleszteni képes munkaerőre, amihez a humántőke megfelelő kép­zése szükséges.

A McKinsey elemzői az iparágak három csoportját külön­böztetik meg az alapján, hogy milyen mértékű további változásokkal szá­molhatnak a közeljövőben. Az első csoportot alkotó élelmiszer-kiskereskedelmi és a ruházati cikkek­kel kereskedő vállalatok esetében nem valószínű, hogy középtávon át fognak térni egy teljesen digitális mo­dellre, a fogyasztói szokások ugyan­is ezen termékek esetében nehe­zen oldódnak: a vásárlás, a ruhák és cipők felpróbálása, a zöldségek, gyü­mölcsök közül a szebbek megtapin­tása, kiválogatása komoly vásárló­vonzó erővel bír. Néhány éves távlat­ban a forgalom nagyjából 20%-a te­relődhet át a becslések szerint a digi­tális térbe.

A második csoport tagjai a fizikai he­lyett többnyire virtuális termékeket és szolgáltatásokat kínáló banki, biz­tosítói és távközlési szolgáltatásokat nyújtó piaci szereplők, így jobban ki tudják használni az online értékesí­tés és egyszerűbb logisztika előnye­it. Rájuk már nagyobb hatást gyako­rol a digitalizáció, a forgalomnak közel a 35%-a átterelhető digitális mederbe (pl. OTP Mobil Simple alkalmazása mobilfi­zetési lehetőséget és számos szolgáltatást kínál), ami a költsé­gek terén 20%-os csökkenést ered­ményezhet.

A harmadik csoportba tartozó ipar­ágak (zene, elektronika, egyéb fo­gyasztói cikkeket forgalmazó kiske­reskedelem, a légitársaságok és a szállodák), ahol a digitalizáció a szol­gáltatás kétharmadára is kiterjedhet néhány éven belül. A légiszállítás és a szállodai szolgáltatások esetében ez úgy jön ki, hogy míg az értékesí­tés teljes mértékben digitálissá vá­lik, addig a szolgáltatást nyújtó eszkö­zök, a repülőgépek, illetve a szállodák természetesen továbbra is fizikai ter­mékek, eszközök maradnak.

A digitalizáltság mérőszámai

A digitalizáció a gazdaságok hosszú távú versenyképességének egyik kulcstényezője. Az Európai Bizottság még 2015-ben elfogadta a di­gitális egységes piac létrehozását cél­zó stratégiát, amely a digitális marketing, az e-keres­kedelem és a telekommunikáció te­rületein egy olyan egységes szabály­rendszert kíván létrehozni az EU-n belül, amely által a lakosság és a vál­lalatok jogszerűen, biztonságosan és megfizethető költségek mellett tud­nak egymással kereskedni, innovatív üzleti tevékenységet folytatni.

A stra­tégia három pillérből áll: az interne­tes termékek és szolgáltatások elér­hetőbbé tétele az európai fogyasz­tók és vállalkozások számára, a digi­tális hálózatok és szolgáltatások bő­vüléséhez szükséges körülmények és egyenlő versenyfeltételek megte­remtése, valamint az európai digitá­lis gazdaság növekedési potenciáljá­nak maximalizálása. Az Európai Bizottság elkészítet­te az EU-s tagállamok digitális fejlett­ségének egyes aspektusait összetet­ten számszerűsítő Európai Digitális Gazdaság és Társadalom Indexet (DESI).

Magyarország digitális fejlettsége a DESI mutatói alapján elmarad az EU-s átlagtól, a 28 tagállam között a 21. helyet érte el 2016-ban. A magyar pontszám a többi visegrádi ország át­lagának megfelelő, és 2013 óta a vi­segrádi országokhoz hasonló ütem­ben emelkedik.

Magyarország 2016-ban jól teljesített a digitális infrastruktúra fej­lődését vizsgáló hálózatosodottság területén, a 16. helyről egy év alatt a 14-ikre lépett, ami főként a nagy se­bességű vezetékes széles sáv (NGA) és a 4G lefedettség terjedéséből, va­lamint a széles sávú internet igénybe­vételének növekedéséből fakadt. A 2015-2016-os időszakban Magyarország nagyobb előrehala­dást ért el a humán tőke digitális készségeinek területén, mint az uni­ós átlag, ezzel együtt továbbra is el­maradt az átlagos szinttől, a 2015-ös 27. helyről a 24-re javított.

A magyar internethasználók (ará­nyukat tekintve 2016-ban 12. helye­zés az EU-n belül) különösen aktívak a közösségi hálókon, a hírolvasás és a videotelefonálás területén, ugyan­akkor kevésbé szívesen vállalkoz­nak online kereskedelmi műveletek­re, például az elektronikus bankolás, illetve kereskedelem igénybevétele jóval elmaradt az uniós átlagtól.

A digitális technológiák vállala­ti szektorban való elterjedtségét mérő dimenzióban Magyarország 24. lett az EU tagállamok között. A digitális technológiák hiánya a ma­gyar vállalatok, és különösképpen a KKV szektor versenyképességét kor­látozó tényező. Ezért a kor­mány az elmúlt években számos in­tézkedést kezdeményezett, így pl. az in­formációs és kommunikációs tech­nológiával foglalkozó induló vállal­kozásokat támogatni hivatott GINOP 3.1.3. kiegészíté­se céljából 2017 első felében elindult a GINOP 8.2.3. Míg a 2016 márci­usában az Irinyi-terv részeként bemu­tatott Ipar 4.0 Stratégia a szekunder szektor digitális átállását kívánja elő­segíteni. A közszolgáltatások digita­lizáltsága jelenti a magyar gazdaság egyik legnagyobb kihívását: ezen a te­rületen EU-s viszonylatban 27. lett az ország.

Partnereink