Aranybányán ülünk? Mi lesz a budapesti rozsdaövezetekkel?

Iroda 2017-06-23

Több ezer hektárnyi terület áll lepusztultan Budapesten. Az egykori ipartelepek újjászületését kaotikus tulajdonviszonyok, szennyezés és hatásköri viták gátolják, írja a hvg.hu.

Az összesen 2500 2800 hektárnyi budapesti rozsdaövezettel előbb-utóbb kezdeni kell valamit. Az ipari termelés visszaszorulása nyomán kiüresedett hatalmas területek zöme a peremkerületekben, illetve a Duna mentén található, de akad belőlük a város közepén is, írja a hvg.hu. A Fővárosi Önkormányzat megbízásából három évvel ezelőtt készült barnamező-kataszter szerint az egykori ipari ingatlanok hasznosítását a pénzhiány és a kaotikus tulajdonviszonyok mellett a többnyire erősen szennyezett talaj, illetve a merev építési és műemléki szabályozás is akadályozza. De az sem segített, hogy a rendszerváltás után a befektetők, a könnyebb ellenállást választva, elsősorban a város peremén valósították meg (zöldmezős) beruházásaikat.

Most újabb ingatlanfejlesztési hullám indult, így a városnak ismét esélye van a barnamezős területek felfuttatására. A Millenáris Park természetes folytatása lehetne például az egykori Ipari Minisztérium Margit körúti irodaházának, illetve a mögötte lévő Ganz-gyár ipari épületeinek hűlt helyére tervezett közpark. A beruházásról négy évvel ezelőtt döntött a kormány, és azzal a lendülettel titkosították is egy ide tervezett rendőrségi épület miatt. A néhai Népszabadság információi szerint mire 2015 tavaszára kiderült, hogy a terület kicsi irodaház-építésre, már ráköltöttek 2 milliárd forintot.

Az egykori Ganz-MÁVAG Kőbányai úti gyára viszont túlságosan kiesik ahhoz, hogy a kormányzati figyelem középpontjába kerüljön. Még a józsefvárosi önkormányzat is inkább a szemben fekvő pályaudvarral kezdene valamit: hol sportcentrumot, hol holokauszt-emlékhelyet, hol olimpiai szállásokat költöztetne ide, de az ötletelésen ott sem jutnak túl. Már az ipartelep tulajdonviszonyainak rendezése, a szabályozási tervek elkészítése, illetve a belső feltáró utak megépítése is elvinne 3 milliárdot. A hajdani üzemépületeket ellepő zömében a pályaudvarról áttolt kínai árusoknak ráadásul minden úgy jó, ahogy van.

Az egykori Csepel Vas- és Fémművek esetében nem hiányzik a politikai akarat, ám a kusza tulajdonviszonyok rendezése túlságosan nagy falat. A rendszerváltás óta azt sem sikerült elérni, hogy felállítsanak egy menedzsmentcéget, amely a fejlesztési terveket koordinálná. A 2015-ös nemzetközi Retina-projekt több javaslatot is tett a gyártelep "visszafoglalására". A csepeli önkormányzat ugyan nem válaszolt a HVG kérdéseire, de annyi szabad szemmel is látható, hogy a felvetésekből szinte semmi nem valósult meg. A 250 hektáros gyártelep így továbbra is gyorsan változó összetételű bérleményrendszerként működik. A több száz itteni cég többsége szűk büdzséből gazdálkodó mikrovállalkozás, ezeknek pedig sem terveik, sem pénzük nincs a terület fejlesztésére.

A Fővárosi Önkormányzat katasztere 417 barnamezős területet sorol fel Budapesten. Felújításuk több mint 300 milliárd forintot igényelne. A 3863 telek többsége azonban nem önkormányzati tulajdonban van, így a főváros csupán közvetítő szerepet játszhat. Akadályt jelent az is, hogy a barnamezőkre szánt uniós pénzek Budapest számára, fejlettsége miatt, nem elérhetőek, csupán a szennyezett talaj kármentesítése jelent kivételt.

Partnereink