Debrecen hihetetlen mértékben fejlődik. Gigantikus fejlesztések zajlanak

Iroda 2020-12-15

A Kormány nemrég jóváhagyta a Debrecen 2030 elnevezésű komplex fejlesztési programot, amely összességében 600 milliárd forintnyi volumenben tartalmaz beruházásokat. Ennek apropóján összefoglaltuk, hogy milyen beruházások is zajlottak, illetve zajlanak a keleti régió központjában.

Első körben a 2021 és 2023 közötti projektciklusban mintegy 50 milliárd forint költségvetési támogatást nyújtanak a városi és egyetemi infrastruktúra fejlesztésére. Palkovics László miniszter elmondta, hogy amikor a BMW úgy döntött, hogy Debrecenben épít autógyárat, áttekintették, hogy egy nagy technológiai cég megjelenését miként lehet kihasználni a város, a megye és a tágabb régió fejlesztése érdekében. Ennek az eredményeként született meg a Kreatív régió stratégia, amit a Debrecen 2030 programmal együtt valósítanak meg.

Debrecen polgármesterével áttekintették az út-, vasút- és energetikai infrastrukturális fejlesztésekkel, az oktatással, a környezettel összefüggő, valamint a természettudományi múzeum áthelyezésével, a helyi repülőtér fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, illetve a leendő közeli MotoGp pálya építésével kapcsolatos tennivalókat. A tervezés után több projekt kivitelezése már jövőre megkezdődik.

A legnagyobb volumenű beruházás értelemszerűen a BMW-gyár építése, amelyről Papp László polgármester azt mondta, hogy a területen belüli munkákkal jól állnak, mint ahogy jó ütemben haladnak a gyárnak is otthont adó Észak-Nyugati Gazdasági Övezethez kötődő infrastrukturális fejlesztések. Nemrég elindult egy 50 milliárd forintos beruházás keretében a Debrecen-Füzesabony vasútvonalon a debreceni és macsi állomások közötti vonalszakasz átépítése. Ennek során Macs ipari park néven új állomás létesül, amely a teherforgalmi szállítási igényeket elégíti ki, és többek között támogatja majd a BMW logisztikai igényeit.

Összességében így a város nyugati oldalán létrejött – több mint 1000 hektárnyi – iparipark-hálózat logisztikai kiszolgálása akár autópályán, akár vasúton teljeskörűen biztosított lesz. Azonban további infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, ezért felgyorsítják a déli ipari övezet kialakítását, kapacitásbővítését is – a terület fejlesztése mindössze négy éve van napirenden. Egyébként itt épül a BHS Trans új logsztikai központja is.

Jövőre megkezdődik a keleti elkerülőút hatástanulmányának elkészítése, folytatódik a 471-es főút építése, és a Civaqua vízgazdálkodási program megvalósítása, tervezése. Szükség is van a rohamtempóra, mert hatalmas az érdeklődés a város iránt a vállalkozások részéről, Papp László elmondta, hogy jelenleg mintegy hatvan céggel tárgyalnak, akik itt szeretnének vállalkozni.

Újabb gyárak épülnek

Már konkrét tervek is születtek új gyárak létesülésére, így a SEMCORP Csoport üzemet épít lítium-ion akkumulátor elválasztó fólia gyártására Debrecenben. A vállalat 183 millió eurót fektet a létesítmény megépítésébe, amely várhatóan 2023 első negyedévében kezdi meg a termelést egy 97 ezer m2-es üzemben a debreceni Déli Ipari Parkban.

A svájci központú műszergyártó Sensirion is üzemet létesít a városban: elsősorban környezetvédelmi szenzorokat készítenek – ilyen berendezésekkel működik szinte minden készülék, amelyben a levegő minőségét kell mérni. A debreceni DEUFOL üzem és logisztikai park is a déli ipari övezetben épül-épült fel idén, ahol modern csomagolóanyagokat fognak gyártani. A ThyssenKrupp a világ egyik legnagyobb acélgyártással, valamint autó-, gép-, energia- és építőipari alkatrészek gyártásával foglalkozó vállalata az egyetemi innovációs parkban, az IT Services székháza mellett építette fel debreceni gyárát, amely tovább fejleszti kapacitásait.

Emellett tavaly adták át az Alföldi Tej Kft. összességében 15 milliárd forintos költségvetésből megvalósult sajt- és porítóüzemét is. Szintén tavaly a Krones AG 15 milliárd forintos beruházással építette fel a termelőüzemét a repülőtér melletti déli ipari övezetben, ahol italtöltő és csomagolástechnikai berendezéseket gyártanak. Az FAG 25 milliárd forintból megvalósult új csapágygyára pedig nagyjából másfél éve kezdte meg a működését. Idén ősszel elkészült az ITK Holding Zrt. debreceni üzemcsarnoka is, amelynek köszönhetően 5 ezer négyzetméterrel nőtt a vállalat buszgyártó-kapacitása.

Reptér-fejlesztések

Kiemelten kezelik a repülőtér jelenleg zajló fejlesztéseit is, amelynek során a legmagasabb fokozatú biztonsági, 7,6 kilométer hosszú, három méter magas kerítéssel veszik körbe a területet. A repülőtéren egyébként nemrég korszerűsítették a forgalmi előtér világítását is. Jelenleg zajlik az utasterminál átépítésének tervezése, tűzoltó-laktanyát alakítanak ki. A repülőtér fejlesztésében az önkormányzat mellett jelentős szerepet vállalt a magyar állam, a repülőtér ugyanis stratégiailag kulcsfontosságú, mind gazdasági, mind turisztikai szempontból.

A debreceni repülőtér forgalma a menetrendszerinti járatok elindítása óta, 2012-től folyamatosan nő. Tavaly már 380 ezer utas vette igénybe a reptér szolgáltatásait, amely az ország második legforgalmasabb reptere lett, a régióban pedig 2019-ben megszerezte az első helyet.

Fejlődő irodapiac

Bár sajnos az irodapiac abszolút Budapest-központú, köszönhetően annak, hogy a másodlagos városaink lakosságszáma meglehetősen korlátozott, figyelemre méltó, hogy a szolgáltatóközpontok nyitottak a hazai egyetemvárosok irányába, így Debrecen is jelentős SSC-központtá nőtte ki magát. 2019 végi adatok alapján a vidéki városok közül a civis település kínálja a legtöbb irodateret 124 ezer m2-vel, miközben a városban 35 ezer egyetemista tanul, akik az SSC-k és K+F központok leendő munkavállalói bázisát is jelenthetik.

Debrecen a második legnagyobb szolgáltatóközpont a főváros után, 4500 fő foglalkoztatott dolgozik a szektorban, amely szám évente 10 százalékos növekedést mutat. Tavaly például a német Diehl Aviation új mérnöki és szolgáltatóközpontot nyitott a megyeszékhelyen. A foglalkoztatottak számának növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb az igény új, minőségi irodákra is a városban. Ezt az igényt elégíti ki az Agora Irodaház 5 ezer m2-es első üteme a DP Cégcsoport fejlesztésében: az épület a második ütem befejezésekor 11 ezer m2-nyi irodateret fog kínálni.

A DP Cégcsoport emellett is meglehetősen aktív az irodapiacon, hiszen bejelentette, hogy az egykori Magyar Gördülőcsapágy Művek területén a régi gyártócsarnokokat két lépcsőben újítja fel. Az első ütemben 20 ezer négyzetméteren alakítanak ki irodákat D-Loft néven, tovább építenek egy ezer négyzetméteres szerverközpontot, amely a nemzetközi vállalatok számára is vonzóvá teheti a fejlesztést. Az első ütem átadását 2021 végére tervezik, a második ütemben pedig 2023 végéig további 20 ezer négyzetméteren alakítanak ki irodákat.

Említsük meg, hogy a fővárosi léptékkel is jelentős volumenű, 22 ezer négyzetméteres Forest Offices irodakomplexum már tavaly elkészült, és folyamatosan érkeztek a falak közé a bérlők. A Richter pedig nemrég adta át új, 3500 m2-es irodaházát a biotechnológiai üzem mellett a Határ úti Debreceni Regionális és Innovációs Tudományos Technológiai Parkban.

Kicsit beszéljünk az 1997-ben megnyílt ipari parkról is, ahol azóta számos vezető ipari cég jelent meg, később folyamatosan bővült és a szolgáltatások is igényesebbek lettek. Ennek köszönhetően 2009-ben megkapták Az év befektetőbarát ipari parkja címet, majd 2016-ban elnyerték a tudományos és technológiai park címet. Itt talált otthonra többek között a National Instruments (NI), vagy éppen az FAG, illetve természetesen a Richter is.

A hosszú távú perspektívát pedig nem is tudnánk jobban szimbolizálni, mint a már említett NI példájával, amelynek debreceni története lassan két évtizedre nyúlik vissza. Az NI előbb a termelést hozta a hajdú-bihari megyeszékhelyre, később informatikai, kutatás- és technológia-fejlesztési részleget alakítottak ki. 2019-ben a gyártó- és szolgáltatóközpont további 6 ezer m2-es irodaházzal bővült.

Még folytathatnánk a sort

Számtalan fejlesztést említhetnénk, amely Debrecenhez kötődik, most csupán néhányat emelünk ki. Idén elkészült az új debreceni nagyerdei strand: a 9,5 milliárd forintos beruházással átadták az Aquaticum strandkomplexumot, amely 8,5 hektáron 5500 négyzetméter vízfelülettel rendelkezik. A belvárosi sétálóövezet is bővül, jelentősen nő a zöld felület, amely mélygarázzsal egészül ki. Tavaly az Indotek Group fejlesztésében befejeződött a 20 ezer m2-es Debreceni Plaza belső korszerűsítése, többek között a bevásárlóközpont szolgáltatási színvonalának növelését célozta az ételudvar jelentős bővítése is.

Fotók sorrendben: Forrest Offices + Debreceni Egyetem Innovációs Központ, ITK buszgyár, NI-irodaház, Aquaticum  - MTI/Czeglédi Zsolt

Partnereink