Hogyan működnek a plázák a posztcovid időszakban?

Kereskedelmi 2020-08-04

A plázákban üzemelő nem élelmiszer jellegű üzletek júliusi árbevétele átlagosan 10-20 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, de a múlt hónapban az élelmiszerboltok is forgalomcsökkenést tapasztaltak, mondja a Világgazdaságnak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára.

A korlátozások idején 60-70 százalékos visszaesést regisztráltak az MNKSZ-tagok, a többség szerint egy-másfél évre is szükség lehet ahhoz, hogy a forgalom elérje a tavalyi szintet. A vidéki bevásárlóközpontokhoz képest a budapestiek látogatottsága továbbra is alacsony. Az üzletekben még júliusban is elmaradt a bevétel az egy évvel korábbihoz képest. Arra is volt példa, hogy a forgalom ötöde hiányzott a kasszából.

Ami pedig a bérleti díjakat illeti, az MNKSZ főtitkára állítja: néhány tagjuk egyáltalán nem tudott eredményes tárgyalásokat folytatni az üzemeltetőkkel. "Főleg azok vannak rossz tárgyalási pozícióban, akiknek még évekig érvényes szerződésük van, és nem tudnak kilépni" - állapította meg Neubauer Katalin. A szövetség szerint az üzemeltetők az üresedő házaktól meglehetősen tartanak. "Csak akkor változhat az erőviszony és a tárgyalási készség, ha a lejárat vonatkozásában újratárgyalják a bérleti szerződéseket" - tette hozzá a szakember. Kitért arra is, hogy a nulla vagy csekély árbevételt hozó időszakban a hazai tulajdonban lévő házak képviselőivel voltak a legeredménytelenebbek a bérleti díjakról szóló tárgyalások.

"Tagjaink visszajelzéseiből úgy tudjuk, vagy csomagban állapodtak meg bérlőikkel, vagy egyedi egyezségek születtek, profiltól, forgalomtól, üzletnagyságtól függően - közölte a Világgazdasággal a bérleti díjak kapcsán Balatoni Judit, a 61 bevásárlóközpontot és 145 hipermarketet képviselő Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára.

Az MNKSZ tapasztalatai szerint a nem élelmiszert forgalmazó áruházak esetében Budapesten 40-100, vidéken pedig 25-40 eurós négyzetméterár jellemző, erre még az üzemeltetési és marketingköltség is rárakódik. Így egy 100-200 négyzetméteres üzlet bérleti díja 800 ezer és 5-8 millió forint között mozog. Neubauer Katalin szerint ezeknek a költségeknek a kitermelése rendkívül nehéz, a jövőben néhány vállalkozásnak talán megoldhatatlan feladat lesz.

Balatoni Judit szerint a látogatószám 80 százaléka már visszaállt, de van olyan bevásárlóközpont, ahol a 100 százalékot is elérték. Abban a két szakember egyetért, hogy a járványügyi helyzet miatt az úgynevezett strip mallok, retail parkok látogatottsága gyorsabb ütemben tért vissza a járvány előtti szintre, jellemzően a nyitott tér és az autós megközelítés miatt.

Fotó: shutterstock.com

Partnereink