Kilép a szürke zónából a lakáskiadás! Megjelent a KSH-ingatlan.com lakbérindex

Lakás 2020-08-28

A KSH és az ingatlan.com egy évvel ezelőtt kutatási megállapodást kötött, amelynek értelmében az ingatlanhirdetési portál bérlakás kínálati adatokat ad át a statisztikai hivatalnak. Most a közös munka eredményeként első alkalommal jelent meg a KSH-ingatlan.com lakbérindex, amelyből jól látható, hogy a pandémia időszakában, azaz márciusban és áprilisban jelentősen visszaestek az árak.

Jobban megismerhetjük a valóságot

A közösen kialakított adatállomány segítségével a lakásbérleti piacot alaposabban lehet elemezni, hiszen ez a területen korlátozottan rendelkezünk hiteles adatokkal. A lakáskiadás a magyarországi lakáspiac szürke zónájába tartozik, szereplői közül sokan rejtőzködnek, viszonyai gyorsan változnak, sok tekintetben nem illeszkednek a hagyományos statisztikai adatgyűjtések fogalmi kereteibe.

Az új mutató a lakáspiaci változások gyors és részletes megismerését szolgálja, amelyet havi rendszerességgel publikál majd a KSH. Ezt megelőzően a Hivatal 2018-ban végzett lakbérfelmérést, amely szerint a fővárosi lakáskiadók közel fele, a megyeszékhelyeken élők több mint egyharmada internetes ingatlanportálokon keresztül került kapcsolatba a bérlővel, és ez az arány az azóta eltelt időben valószínűleg tovább emelkedett.

Ezért is releváns a piacvezető ingatlan.com azonosításra alkalmatlan hirdetési adatait felhasználni a bérlakás-piac alaposabb feltérképezésére. A 2018-as KSH adatok azt is alátámasztják, hogy az ingatlan.com kínálati árai és a tényleges tranzakciók során rögzített árak között nincs számottevő különbség, vagyis valóban hiteles forrásként funkcionál a piacvezető lakáshirdetési portál adatbázisa.

„Nagyon örülünk, hogy megszületett ez a történelmi megállapodás, hiszen ilyen innovatív együttműködésre még nem volt példa a KSH és az üzleti szféra között. Reméljük, hogy a sok szempontból újdonságot jelentő lakásbérleti statisztikákkal segíteni tudjuk a lakosság döntéseit”– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Érdemes még azt is megjegyezni, hogy európai összehasonlításban rendkívül alacsony a piaci lakásbérletek aránya a magyar piacon, a 2016. évi mikrocenzus szerint a lakott lakások 6,7%-át, mintegy 260 ezer lakást használt olyan lakó, aki azt magántulajdonostól vette bérbe. 2018-ban hazánkban a népesség 4,8%-a lakott piaci bérlakásban, míg az uniós tagállamok átlagában ez az arány megközelítette a 21%-ot.

Ugyanakkor a magánlakások kiadása az elmúlt években érzékelhetően terjedt, és mára a nagyvárosi lakáshelyzet egyik meghatározó tényezőjévé vált. A lakbérek alakulására vonatkozó statisztikai információkat ma már a döntéshozók, piaci szereplők és a kutatók mellett a lakosság is igényli, a megbízható adatok hiányában keletkező űrt részinformációk, bizonytalan eredetű és érvényességű adatok töltik ki.

Az átlagos lakbér Budapest egyes városrészeiben (2015–2019)

Mit mutat az első index?

A már közel egy éven át tartó kutatási időszakban havi rendszerességgel történt meg az adatok átvétele az ingatlan.com aktuális adatbázisából, így most jött el az a pillanat, hogy első ízben tették közzé a KSH-ingatlan.com lakbérindexet. Az adatok szerint a magánbérleti piac a nagyvárosokban koncentrálódik, ami érvényes az ingatlan.com ügyfélkörére is: a hirdetések döntő többsége fővárosi lakásra vonatkozik, havi szinten átlagosan az összes hirdetés kétharmada budapesti hirdetés. A fővároson kívüli internetes hirdetések is alapvetően a megyei jogú városokban és a városokban jelennek meg, a községek súlya elhanyagolható. Azonban a vidéki régiókra vonatkozó hirdetések száma folyamatosan növekszik, hiszen az ingatlan.com felületét a lakosság egyre nagyobb része veszi igénybe.

A kínálati állományban nagyjából 50-60 m2 az átlagméret, vagyis a kisebb lakások dominálnak a bérlakáspiacon. A kutatásban 2015-2020 közötti adatokat dolgoztak fel, ennek alapján egy lakás átlagos lakbére Budapesten 2015 első felében 140 ezer forint volt, ez az érték 2020 elején 175 ezer forintra emelkedett, majd a COVID-19-járvány megjelenésének hatására a második negyedévben az átlagos lakbér 156 ezer forintra csökkent. A városokban és a megyei jogú városokban hasonló tendencia figyelhető meg: az előbbiekben 2015 közepén 123 ezer, az utóbbiakban 90 ezer forint volt az átlagos fizetett lakbér. 2020 második negyedévében pedig a városokban 138 ezer, míg a megyei jogú városokban 108 ezer forint volt az átlagos árszint.

A pesti külső kerületekben a 2015. évi bázison számított index 2020. januárjában érte el a csúcsát (161%), míg a többi kerületcsoportban a lakbérindex legmagasabb értéke 140% körül szóródott. A pesti külső kerületek mutatják tehát a legdinamikusabb áremelkedést, aminek az az oka, hogy ezeket jóval alacsonyabb árszint jellemezte a bázisidőszakban. Ugyanakkor megállapítható, hogy 2020 márciusában és áprilisában a pesti belvárosi árak jóval meredekebb visszaesést mutattak, ami összefügg az airbnb-lakások megjelenésével a hosszú távú kiadásra berendezkedett albérleti piacon.

Ha a lakbéreket 100%-nak tekintjük a 2015. évi bázison, akkor az átlagos áremelkedés 2020 januárjára elérte a 145%-ot. Majd a koronavírus hatására márciusban és áprilisban mintegy 8%-os visszaesést tapasztalhattunk. Azóta kis visszarendeződést láthatunk, némileg ismét emelkedtek az árak. Nagyon érdekes megfigyelni, hogy a lakbérek és a bérlakások árai között párhuzam figyelhető meg, hiszen mind a pesti belvárosi, mind Buda központi negyedeiben magasabb árakkal találkozhatunk, mind a többi kerületcsoportban.

Partnereink