Nagyon belehúztak a lakásépítők. De nem Budapesten

Lakás 2020-11-05

Az első három negyedévben cirka 13 ezer új lakás épült, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A főváros visszaesett, a vidék beleerősített. Az építendő lakások száma pedig nagyságrendileg 17 ezer volt, 37 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A szakértők szerint hosszútávú és koherens, nem pedig adhoc intézkedések kellenének.

A KSH lefrissebb adatai szerint Budapesten 2420 lakást vettek használatba, 4,1 százalékkal kevesebbet, mint 2019 első három negyedévében. Minden más településkategóriában nőtt a lakásépítés: a megyei jogú városokban 34 százalékkal, az egyéb városokban 48 százalékkal, a községekben 19 százalékkal.

A harmadik negyedévben az egy évvel korábbinál 9,1 százalékkal több, 4179 lakás épült fel, bár Budapesten 34,6 százalékkal kevesebb összesen 763 lakást adtak át. A megyei jogú városokban viszont 23,1 százalékkal, a többi városban 50,2 százalékkal, a községekben 13,1 százalékkal több új lakás készült el, mint tavaly a harmadik negyedévben. Az építési engedélyek megoszlása alapján pedig a nagyvárosokban az építendő lakások száma alig több mint fele volt a tavalyinak - Budapesten 55 százaléka, a megyei jogú városokban 54 százaléka.

Mi történt a piacon?

Az átadott lakások számának növekedésében több tényező is szerepet kapott. Egyrészt sok, a korábbi években megindított lakásépítés csak az idén fejeződött be, másrészt az idén átadott lakóingatlanokra még nem vonatkoznak a 2021-től érvényes szigorúbb energetikai követelmények, ezért is igyekezett számos építtető befejezni az építkezést, értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

2020-ban akár 22 ezer új lakás is elkészülhet. Az ingatlan.com kínálati piaci adatai szerint október végén az eladásra hirdetett új lakások esetében a medián négyzetméterár 880 ezer forint volt. Debrecenben 624 ezer forintot tett ki, Győrben 494 ezer forintnál tartottak az árak, Kecskeméten pedig a négyzetméterárak mediánja 623 ezer forintra rúgott.

Jövőre nagyobb sebességbe kapcsolhat a főváros is

Ha azonban a trendeket nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy megtört az elmúlt években fokozódó lakásépítési kedv a kedvezményes lakásépítési áfa tavalyi kivezetése és a járvány kedvezőtlen hatásai miatt, hiszen az első háromnegyed év 17 ezer lakásépítési engedélye 2016 óta a leggyengébb eredmény. Szerencsére azonban jövőre ismét a kedvezményes 5 százalékos áfakulccsal lehet értékesíteni az új lakásokat. Mivel az intézkedés lehetővé teszi, hogy a 2022-ben építési engedélyt kapott ingatlanokat még 2026-ban is 5 százalékos áfával lehessen értékesíteni, így akár 100 ezer lakás is megépülhet ebben a következő 6 évben, tette hozzá Balogh László.

A Cordia is növekvő lakásépítési kedvet prognosztizál a jövő évtől, hiszen a csökkentett áfa újbóli bevezetése és annak visszaigényelhetősége új lendületet ad a lakásépítési szektornak, azonban az 5%-os áfakulcsot hosszú távon kellene alkalmazni. A viszonylag rövid időszakra történő bevezetés miatt ugyanis a kivitelezési kapacitások iránt újra felerősödő verseny a kivitelezési költségek, ezáltal a lakásárak további emelkedését eredményezheti. Ezzel szemben az alacsonyabb adóteher hosszú távú alkalmazása nem járna a költségvetés egyenlegének romlásával, hiszen amikor 2016-ban bevezették az 5%-os áfát, a lakásfejlesztések volumenének jelentős növekedéséből és ennek közvetett hatásaiból származó adóbevételi többlet ellensúlyozta az áfakulcs csökkentéséből származó kiesést, magyarázta Földi Tibor. Földi Tibor, a Cordia igazgatóságának elnöke.

Csökkenteni kellene a ciklikusságot

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) is úgy látja, hogy a rozsdaövezeti program, valamint a bejelentett kormányzati otthonteremtési intézkedések – 5% áfa az új lakásokra, a csokot igénylő családoknak áfa- és illetékmentesség, emelt támogatás többgenerációs otthonokra, valamint a lakásfelújítási támogatás – új lendületet adhatnak a lakásépítéseknek. Ezt tovább erősítené az MNB által javasolt 0%-os lakásépítési, lakásvásárlási hitel.

A ciklikusság csökkenthető lenne a piaci bérlakásépítések beindulásával, amihez elérhetőek az MNB kedvezményes NHP forrásai. A bérleti díjak megfizethetőségéhez szükséges lenne további ösztönzők, – pl. cafetéria lakbértámogatás – bevezetése is. A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram, ami tartalmazná a lakásépítési, -felújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. Az évi lakásépítési minimum pedig 25 ezer otthon lenne, hangsúlyozta a TLE.

Partnereink