Nagyot zuhant az építőipar. Megérkezett a járvány hatása

Kereskedelmi 2020-07-15

Májusban az építőipar termelése 20,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi magas szintjétől, az áprilisihoz mérten 20,3 százalékkal csökkent szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva a KSH friss adatai szerint. Az év első öt hónapjában a termelés 5,6 százalékkal elmaradt a tavalyi év azonos időszakától. A szakértőket is meglepte az adat, de majd a júniusi számok lesznek a perdöntők az év szempontjából.

Az év első öt hónapjában az építőipari termelés 5,6 százalékkal elmaradt a tavalyi év azonos időszakától. Az épületek építése 24,0 százalékkal, az egyéb építményeké 15,6 százalékkal csökkent tavaly májushoz viszonyítva. Az előző hónapokban az építőipar még szerényebb csökkenést mutatott: a teljesítménye márciusban 3,4 százalékkal, áprilisban 2,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi magas bázistól. Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 16,8 százalékkal, az egyéb építmények építésében 12,0 százalékkal esett vissza a termelés.

A megkötött új szerződések volumene 7,4 százalékkal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 47,6 százalékkal meghaladta az előző évi, alacsony bázist, míg az egyéb építmények építésére vonatkozóké 29,1 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az építőipari vállalkozások május végi szerződésállománya 14,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. 

A friss statisztikák jelzik, hogy májusban már az építőipart is utolérték a járvány gazdasági hatásai, de mivel júniusban már enyhültek a korlátozások, ezért várnunk kell még néhány hónapot, hogy a koronavírus hatásait akár éves szinten is értelmezni tudjuk. A júniusi számok ebből a szempontból lesznek majd érdekesek, hiszen akkor láthatjuk majd igazán, hogy a visszapattanás mit tud produkálni az építőiparban.

A júniusi számok után okosabbak leszünk

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte, hogy a márciustól életbe lépett korlátozások az építőipart alapvetően kevésbé érintették más iparágakhoz képest, ahogy ez látszott is a leállások első két hónapjában, most májusban viszont már elérte ezt az iparágat is a vírushatás. A jelenlegi rendelésállományok alapján továbbra sem látszik probléma az ágazat kilátásait illetően, csökkenés az egyéb építményeknél látszik az uniós források kifutásával párhuzamosan, de éppen itt a kormányzat a következő időszakban gazdaságélénkítési céllal új beruházásokat indíthat a kereslet stabilizálása érdekében.

Ha hosszabb távon nem történne meg a várakozásoknak megfelelő V-alakú, rapid helyreállás, akkor keresleti oldalról érheti majd negatív hatás az iparágat a vásárlóerő elhúzódó csökkenése miatt, ami elsősorban a magánépítkezéseket és a felújításokat húzhatja vissza. A jóval jelentősebb volument képviselő üzleti és ipari beruházások továbbra is az eredeti menetrend szerint zajlanak és hosszan elhúzódó válság nélkül ebben nem is várható érdemi változás.

Regős Gábort, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetőjét meglepte az építőipar teljesítményének májusi jelentős zuhanása, annál is inkább, mivel áprilisban a járványügyi korlátozások ellenére is csak minimális mértékben csökkent az ágazat teljesítménye.  A májusi visszaeséshez szerinte több tényező is hozzájárulhatott, mint például a külföldi vendégmunkások hiánya, illetve a járvánnyal kapcsolatos előírások miatt a munkák átszervezésével kapcsolatos kötelezettségek.

Ugyanakkor jelentős lehetett a keresleti oldali hatás is: több beruházó a járványhelyzet okozta bizonytalanság miatt lassíthatta vagy leállíthatta beruházását. A következő hónapokban a korlátozások szerepe csökken - kivéve, ha egy erősebb második hullám érkezik - ám a keresleti oldal helyreállása kérdéses. Ezt elősegítheti a rozsdaövezetekre vonatkozó kedvezményes áfakulcs, illetve a kormányzat beruházásösztönző programja.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője számított a májusi csökkenésre, de az adatokból az látszik, hogy az épületépítések adhatnak támaszt az ágazatnak. Ám a számokat érdemes óvatosan kezelni, a megrendelések ugyanis 6-12 hónapos időtávon jelenhetnek csak meg a termelésben és a járvány miatti bizonytalan helyzetben, a beruházók elhalaszthatnak egyes építkezéseket.

Az év második felében az építőipar teljesítménye egyrészt attól függ, hogy a járvány alatt leállított beruházások közül mennyi indulhat újra. Másrészt a foglalkoztatottság alakulása is lényeges tényező: feltehetően a második negyedévben visszaesett az építőiparban dolgozók száma, a csökkenés mértékétől is függ, hogy az év második felében milyen ütemben tud visszapattanni a termelés - tette hozzá Németh Dávid.

Fotó: shutterstock.com

Partnereink