Sok cég számára lehet realitás a SZIT

Iroda 2018-06-08

A Figyelő ingatlanpiaci konferenciáján Sajgál Gábor, a BIF Nyrt. vezérigazgatója, Szalay Rita, a BÉT kibocsátói igazgatóságának vezetője, dr. Várszegi Sarolta, a Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda ügyvédje és dr. Wellmann György, a Szecskay ügyvédi iroda szenior ügyvédje beszélgettek a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról (SZIT).

A SZIT – Mérföldkő az ingatlanpiacon című kerekasztalbeszélgetésen Szalay Rita szólalt fel. Szerinte a SZIT-ekkel kapcsolatos szabályozási keretek már alapvetően jók, de vannak még gyermekbetegségek, amelyeket még ki kell javítani, ugyanakkor összességében nagy, regionális viszonylatban pedig úttörőnek számító előrelépés történt ezen a téren - írja a Figyelő.

Sajgál Gábor, a BIF (amely cég már SZIT-ként működik) vezérigazgatója a beszélgetés során rávilágított: akik ezt az adózási formát választják, azok kedvezőbb piaci körülmények között tudnak működni, a másik oldalról viszont bizonyos kötelezettségeik is vannak. Azoknak a cégeknek, amelyek jelentősebb ingatlan portfólióval rendelkeznek, azért érdemes ezt a formát választani, mert sem iparűzési adót, sem társasági adót nem kell fizetniük. Viszont jövedelmük 90%-at osztalékként ki kell fizetniük.

Wellmann György arra hívta fel a figyelmet, hogy SZIT-szabályozás nem egységes európai szinten, a magyar szabáyozás is kilóg ebből a rendszerből. A magyar szabályozás tevékenységi köröket ad meg a SZIT-eknek, és ez komoly fejtörést okoz azoknak a cégeknek, amelyek SZIT-té akarnak válni.

A klasszikus SZIT tevékenységre nem jellemző az árfolyamváltozásokra való spekulálás - válaszolta Sajgál Gábor arra a kérdésre, hogy lehet-e tapasztalni a piaci érdeklődést a SZIT cégek árfolyamain. Hozzátette: ezek a cégek hosszútávon akár több tíz éven keresztül működnek, és elsősorban azok számára jelentenek befektetési lehetőséget, akik az ingatlanpiacból hosszabb távon szeretnének profitálni.

Arra kérdésre, hogy mennyire macerás SZIT-et alapítani, Wellmann György elmondta: ha csak az adminisztratív oldalát nézzük, akkor egyáltalán nem. Viszont leszögezte, az már bonyolultabb kérdés, hogy a SZIT-té válni kívánó társaság tulajdonosi szerkezete és tevékenységi köre mennyiben felel meg azoknak a feltételeknek, amit a jogszabály előír.

Várszegi Sarolta ezt némileg vitatta, szerinte a SZIT-törvény elég jól leírja azokat a feltételeket, amelyeknek meg kell felelni, például, hogy milyen ingatlanportfólióval lehet rendelkezni, mennyi lehet egy eszköznek a mérlegfőösszeghez viszonyított aránya, milyen lehet az eladósodottság, vagy milyen vezető állású személyek tölthetnek be pozíciót.

A beszélgetés során felmerült a kérdés, hogy elképzelhető-e nagyfokú rivalizálás a következő időszakban a SZIT-ek között. Erre Sajgál Gábor válaszul kifejtette: “Annyira rivalizálunk, mint amennyire, ingatlanfejlesztő, vagy ingatlanhasznosító cégek rivalizálnak egymással”. Sajgál azt is elárulta: abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a másik SZIT-státuszú cég - egy jól behatárolt stratégia mellett - Budapest egy területén tevékenykedik, azt a területet fejleszti, a BIF pedig mindenhol máshol van jelen a fővárosban.

Milyen jövőt vetítenek elő a Budapesti Értéktőzsdén? Ezzel kapcsolatban Szalay Rita elárulta, azt remélik, hogy egyre több SZIT-et fognak látni a piacon, de hozzátette, hogy kell ehhez egy kis türelem, hiszen egy cég tőzsdérelépésének a felkészülési ideje lehet akár egy-két év is.

Partnereink