Fél éve hasít az építőipar, a lakásépítés is élénkült

Kereskedelmi 2018-10-15

Augusztusban 24,4 százalékkal nőtt az építőipar termelése az egy évvel korábbihoz mérve. Alapvetően a részben uniós támogatású infrastrukturális beruházások dübörögnek, de az épületállomány is folyamatosan bővül. A lakáspiac nincs döntő hatással a folyamatokra.

A KSH rendszeres havi adataiból nagyon érdekes megfigyelni, hogy az építőipar volumenét mennyire határozza meg a hazai újlakásépítési hullám. De kezdjük az elején! Az épületek építésének volumene 10,1, az egyéb építményeké 46,8 százalékkal haladta meg a tavaly augusztusit. Az előző havihoz képest 1,9 százalékkal volt nagyobb a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelés. Az év első nyolc hónapjában 22,6 százalékkal nőtt a szektor teljesítménye a tavalyi 29,7 százalék után.

Az épületeknél augusztusban is az ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél továbbra is út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést. Az építőipar folyó áron számolt kibocsátása augusztusban 327,930 milliárd forint volt, az első nyolc hónapban pedig elérte az 1864,880 milliárd forintot, aminek 56,2 százaléka a magasépítésből, 43,8 százaléka a mélyépítésből származott.

A megkötött új szerződések volumene 4,3 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 13,5 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 4,4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, amiben feltehetőleg szerepet játszott, hogy az előző hónapban viszont több mint kétszeresére, 134,4 százalékkal nőtt. Ezzel együtt az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállományának volumene 58,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 1,7, az egyéb építményeké 79,8 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt.

Mekkora hatással vannak az újlakások az építőiparra?

A lakásfejlesztések szempontjából két szakértő is elemezte az új adatokat. Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója szerint számos félreértés övezi a lakásépítési szektort: az egyik az, hogy az újlakásépítések megugrása felelős a kivitelezési költségek számottevő emelkedéséért. Mivel a mostani adatokból is kitűnik, hogy építőipar teljesítményén belül a lakásszektor aránya kevesebb mint 16 százalék, ezért egyértelmű, hogy a költségemelkedést más szektorok beruházásai húzzák. A tervezett áfaemelés éppen ezért elenyésző kapacitást fog felszabadítani, azt is döntően csak 2020 végétől.

A másik félreértés az, hogy az újlakásárak emelkedése a piacon uralkodó túlkereslettel magyarázható. Túlkeresletről nem beszélhetünk, hiszen 2017-ben Budapesten szinte folyamatosan mintegy 8000 új lakást kínáltak a piacon, de az év folyamán hasonló volument értékesítettek a fejlesztők is. Ez azt jelenti, hogy a keresleti és a kínálati oldal egyensúlyban volt. A drágulást egyértelműen a költségek növekedése okozza – húzta alá a szakember.

Balogh László, az  ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is elmondta a véleményét a friss adatokkal kapcsolatban. Szerinte a beruházók és ingatlanfejlesztők igyekeznek befejezni az építkezéseket 2019 végéig, a kedvezményes lakásáfa várható lejártáig. Közben az is látható, hogy a legnagyobb építtetők megkezdték a felkészülést a 2020-ban kezdődő időszakra.

A kedvezményes lakásáfa kifutása miatt kevesebb fejlesztés várható a piacon, ami enyhítheti a kapacitás- és munkaerőhiány okozta feszültséget az építőiparban. A szóban forgó cégek már most igyekeznek lekötni a munkaerőt a 2019 utáni időszakban esedékes feladatokra, például garanciális munkákra és a további fejlesztésekre. Így várhatóan nem fognak leépülni az elmúlt években megjelent kivitelezői kapacitások, ami 2020 után is munkát biztosíthat az építőipari szakembereknek – fogalmazott a szakértő.

Partnereink